2020. október 11-én időközi országgyűlési képviselő választást tartottak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületben, Koncz Ferenc halála miatt. A választást végül a korábbi képviselő lánya, a szintén Fidesz-KDNP jelöléssel induló, Koncz Zsófia nyerte, azonban némileg szorosabb eredménnyel, mint azt tette apja 2 és fél évvel ezelőtt. Ez nagyrészt az ellenzék közös jelöltállításának volt köszönhető, amely így nem tagolta szét a kormányt nem támogató szavazókat.
A választás sok kérdésre adott választ, viszont rengetegre nem is volt lehetősége, hogy megadja. Először is az ellenzék képes egy jelölt mögé beállni (mondjuk ezt már bizonyította 2018-ban Hódmezővásárhelyen, sok helyen az önkormányzati választás alkalmával és legutóbb Dunaújvárosban már idén). Ez mégis előrelépés az ellenzék szempontjából, mivel egy nem egyértelműen eldöntött kerületben sikerült megállapodniuk.
Másodszor az ellenzéki szavazók széttagolt számainak egyszerű összeadogatása nem jár eredménnyel. Legalábbis nem ebben a választókerületben. Ugyanis ha összevetjük szavazóköri szinten az ellenzéki jelöltekre 2018-ban összesen leadott voksok számát és a Biró Lászlóra (a közös ellenzéki jelöltre) leadottakat, akkor egy 0,97-es meredekségű lineáris kapcsolatot fedezünk fel. Ebből az következik, hogy a 2018-as összellenzéki szavazótábor 3 százaléka valahol lemorzsolódott. Viszont az adatok alapján a négyzetes összefüggés magasabb regressziós együtthatót hagy maga után (R2 = 0,865, a statisztikában kevésbé jártasaknak: ez egy elég erős összefüggés a két mutató között), a következő egyenlet által meghatározott görbére ráilleszkedve:
Még mielőtt azonban az egyenletet felhasználva jóslásokba bocsátkoznék lássuk, hogy hogyan is alakultak az eredmények a kerületen belül. A települések jelentős részét a későbbi győztes nyerte meg, míg az ellenzéki jelölt csupán pár településen (viszont köztük a legnagyobb településen, Tiszaújvárosban is) sikerült nyerni. A korábbi választókerület-manipulációs felvetés ismét előkerült, miszerint a kerület nem véletlenül ennyire heterogén, hanem a kis települések kormánypárti többségű területeivel próbálják ellensúlyozni az ellenzéki többségű Tiszaújvárost, némileg látszik a térképen is (1. ábra). Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a megyehatár és a megyeszékhely közelsége a kerületi kialakítást nagyon megnehezíti, ráadásul nem a területi homogenitás vagy heterogenitás, hanem az egyenlő szavazószám az elsődleges szempont a kerületek kialakításánál. Ráadásul az új választókerületi rendszerben ez egyáltalán nem tartozik a legkirívóbbak közé.
Rátérve az esélylatolgatásra. A fenti egyenletet felhasználva szavazóköri szinten becsültem a 2022-es választási eredményeket, ha minden kerület úgy viselkedik, mint ahogy most a BAZ megye 6-os. Tehát ez becslés sok mindent nem vesz figyelembe, helyi tényezőket, a jelölt személyét, jelölőszervezetét, annak elutasítottságát stb. Viszont az ellenzéki szavazók átmozgását az esetleges összellenzéki jelöltre már igen. Ez alapján Budapest összes választókerületét és a vidéki nagyvárosok kerületeinek jelentős részét nyerné valamilyen közös ellenzéki jelölt. Így a Fidesz-KDNP 60, míg az ellenzék 46 egyéni mandátumot gyűjtene. Ami már bőven nem akkora kormánypárti győzelem, mint volt az 6 éve (96-10), vagy 2 éve (91-15).
3. ábra: Választókerületek győzteseinek és a győzelem mértékének becslése közös ellenzéki jelöltek esetén, a 2020 október 11-ei időközi választás eredményei alapján
Viszont van nekünk 93 listás mandátumunk is, amelyet szintén ki fognak osztani 2022 májusában. Itt is nagyban leegyszerűsítettem a modellezés kedvéért a képet, és azt valószínűsítettem, hogy az ellenzék egy közös listát állít és a kormánypártival együtt csak ők ketten érik el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez elég nagyvonalú, főleg a Mi Hazánk Mozgalmat vagy a Kétfarkú Kutyapártot tekintve (szerintem ugyanis mindkét pártnak van esélye listán elérni a bejutáshoz szükséges szavazatszámot). A modellezés kedvéért azonban nem engedtem nagyvonalúságomból és így a győzteskompenzációt, a töredékszavazatokat is mind beleszámolva a Fidesz-KDNP frakció 105, míg az ellenzék 94 mandátummal rendelkezne. A kormányváltás nem valósulna meg, viszont a kétharmadtól messze lenne Orbán Viktor.
Az időközi választás eredményéből (ahogy ezt már említettem korábban) messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mivel egy olyan kerületben zajló eseményekből extrapolálunk egy teljes országot, ami a legkevsbé sem reprezentálja hűen azt. Itt inkább a kis települések túlsúlya volt jellemző, egyetlen darab 10 ezer fő fölötti településsel. Az erőviszonyok sem feltétlenül jól tükröződnek egy időközinél, mint egy éles választáson, hiszen a kormányzatnak sokkal több erőforrás áll rendelkezésre a kampányolásra, míg az ellenzék itt most a teljes fegyverzetét felvonultatta kezdve Karácsony Gergelytől, Márki-Zay Péterig. Ettől függetlenül véleményem szerint a modellezés annyira nem áll távol a valóságtól, mivel a meglévő 2018-as parlamenti választásból indul ki, és ez a négy év folyamatosan a különböző ellenzéki szavazók egymás iránti érzékenyítéséről szól. Ráadásul a választási rendszerből adódóan az ellenzéknek egyetlen esélye a közös fellépés és indulás, ami a fenti modellezés alapján sem feltétlenül jelent majd győzelmet!
Kovalcsik Tamás
a szerző geográfus (társadalomföldrajzos)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése