A T/13911-es törvénymódosító javaslatról

2020. november 24-én benyújtásra került az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. mellékletében meghatározott országgyűlési egyéni választókerületi (továbbiakban OEVK) határok módosítása, annak érdekében, hogy a törvényben is foglalt aránytalansági kritériumok, amelyek a 2018-as választásra már nem teljesültek, a 2022-es választásra teljesüljenek. Jelen blogbejegyzésben ezen módosítást veszem górcső alá egyrészt az aránytalansági (malapportionment) szempontból, viszont a választási eredmények esetleges befolyásolása (gerrymandering) szempontjából majd egy későbbi bejegyzésben, a törvény elfogadása és hatályba lépését követően tervezek értekezni.

A probléma a Pest megyei 2-es (Budakeszi) és 5-ös (Dunakeszi) OEVK-val kapcsolatban alakult ki, ahol az OEVK-k országos számtani átlagától való eltérés 20 százalék felé emelkedett (sorrendben 20,58% és 25,24%) a legutóbbi országgyűlési választásra. Ez azért problémás, mert így ezekben a választókerületekben aránytalanul nagyobb népességre jut ugyanakkora nyerhető mandátum mennyiség, mint ami például Tolna vagy Somogy megyében található. Így itt jóval több szavazót kell egy egyéni jelöltnek elvinnie az urnákhoz. Ezt a törvényben is elkerülendő aránytalanságot kívánja Szabó Tímea (Párbeszéd) javaslata orvosolni.

A módosítás tartalmazza a Pest megyében lévő 12 OEVK-ból 10 határainak módosítását, hogy azok megfeleljenek a kialakításkor elvárt 15 százalékos kritériumnak. A módosítóban a 187 megyei településből 20 darab vált OEVK-t ennek érdekében. A legproblémásabb 5-ös kerülettől Csömör (6972) és Erdőkertes (5952) került elvonásra, míg a 2-estől 6 település (Perbál, Piliscsaba, Pilisjászújfalu, Tinnye, Tök és Zsámbék). Természetesen ahhoz, hogy a többi kerület se legyen "túltöltve", ezért egy-egy település lett ide-oda dobálva. 

Sajnos direkt használtam a választókerületi határok kialakításánál nem túl szerencsés kifejezést, mert a térképre ránézve is jól látszik, hogy a módosító kizárólag a törvényi előírások megfelelésére törekedett, minél minimálisabb átalakítással. Ezzel kapcsolatban viszont van egy kisebb jó és egy nagyobb rossz hírem: míg a törvénynek ezzel a módosításával már megfelel a választókerületi beosztás, addig a törvény szövegében meglévő szellemiségnek már a következő választásokra nem fog eleget tenni, így majd 2024-ben is új módosításra lesz szükség.

Ugyanis ha a jelenlegi népesedési trendek maradnak, akkor már a 2022-es választásra újfent lesz két olyan választókerület, amely át fogja lépni a 20 százalékos felső határt, míg további öt lesz két százalékponton belül. Ennek megakadályozására kizárólag egy megoldás lehetséges: a megyék közötti választókerületi elosztás módosítása, jobban igazodva a népesség területi differenciáihoz és azok időbeli változásához.

Először egy kis helyzetkép. Pest megyében 1 006 454 választójoggal rendelkező polgár lakik, amely a teljes ország népességének 12,69 százaléka a 2018-as országgyűlési választás névjegyzéki adatai alapján. Ehhez képest 12 egyéni mandátumot osztanak ebből a területegységből, tehát 12 választókerület található a megyében, amely a teljes az egyéni mandátumok 11,32 százaléka. Ebből adódóan az egy választókerületre eső átlagos választópolgár száma 83 871 volt 2018-ban, amely 12 százalékkal tér el az országos számtani átlagtól. Ennek következtében  a megyén belüli minimális eltérés is magában hordozza a veszélyét a 20 százalékos küszöb átlépésének.

Ennek hosszútávú megakadályozása érdekében, mivel a terület lakónépesség tekintetében elég erőteljesen növekvő tendenciát mutat a főváros körüli szuburbanizáció miatt, több választókerületet érdemes létrehozni a megyében, mint azt a jelenlegi népesség indokolná. Ha nem akarjuk módosítani a választókerületek számát és ragaszkodunk a 106-hoz, akkor a megyék közötti elosztását érdemes. Ehhez ki kell választani olyan megyéket, ahonnan elvonva egy választókerületet még megfelelünk az arányossági kritériumoknak.

Szerencsére van ilyen megye: Somogy, amelyben négy választókerület lett kialakítva 2013-ban, amely a kerületek 3,77 százaléka, míg a magyar lakónépesség csupán 3,20 százaléka (2018 - 254 529 választópolgár) található itt, ráadásul csökkenő a népesedési tendencia (2014-ben még 3,25% - 261 661 választópolgár). Ha itt három kerület kerülne kialakításra, akkor átlagosan 13,4 százalékkal fogják meghaladni az országos átlagot, de mivel nem számíthatunk jelentős népességnövekedésre a térségben, így a veszélye a 20 százalékos határ átlépésének csekély. Így viszont ki lehetne alakítani átlagosan 3,4 százalékos eltérésű választókerületeket Pest megyében.

A másik (a harmadik térképen nagyon kékkel, tehát alacsony lakónépességű kerületekkel rendelkező) megye Tolna, ott viszont még nem lenne indokolt a háromból elvenni egyet és kialakítani két választókerületet, mivel ezzel ezeknek az átlagos eltérése 23 százalék felett lenne.

Összegezve tehát elmondható, hogy a módosításban található választókerületi struktúra arányosabb, mint amit módosít, ráadásul ezzel megfelel a törvényi követelményeknek, viszont csak elodázza és nem megoldja a problémát. Ugyanis a fő gond a megyék közötti kerületelosztással kapcsolatos, amelyben túl kevés egyéni mandátumot kapott már eredetileg is a növekvő népességszámú Pest megye. Mindezek mellett a semminél ez is jobb, főleg, hogy már csak két hetük van az országgyűlési képviselőknek a választójogi törvény módosítására (bár ahogy 2010 óta a kormányzati törvénygyár dolgozik, ez nem jelenthet problémát).

Egy kis esélylatolgatás 2022-re...

2020. október 11-én időközi országgyűlési képviselő választást tartottak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületben, Koncz Ferenc halála miatt. A választást végül a korábbi képviselő lánya, a szintén Fidesz-KDNP jelöléssel induló, Koncz Zsófia nyerte, azonban némileg szorosabb eredménnyel, mint azt tette apja 2 és fél évvel ezelőtt. Ez nagyrészt az ellenzék közös jelöltállításának volt köszönhető, amely így nem tagolta szét a kormányt nem támogató szavazókat.

A választás sok kérdésre adott választ, viszont rengetegre nem is volt lehetősége, hogy megadja. Először is az ellenzék képes egy jelölt mögé beállni (mondjuk ezt már bizonyította 2018-ban Hódmezővásárhelyen, sok helyen az önkormányzati választás alkalmával és legutóbb Dunaújvárosban már idén). Ez mégis előrelépés az ellenzék szempontjából, mivel egy nem egyértelműen eldöntött kerületben sikerült megállapodniuk.

Másodszor az ellenzéki szavazók széttagolt számainak egyszerű összeadogatása nem jár eredménnyel. Legalábbis nem ebben a választókerületben. Ugyanis ha összevetjük szavazóköri szinten az ellenzéki jelöltekre 2018-ban összesen leadott voksok számát és a Biró Lászlóra (a közös ellenzéki jelöltre) leadottakat, akkor egy 0,97-es meredekségű lineáris kapcsolatot fedezünk fel. Ebből az következik, hogy a 2018-as összellenzéki szavazótábor 3 százaléka valahol lemorzsolódott. Viszont az adatok alapján a négyzetes összefüggés magasabb regressziós együtthatót hagy maga után (R2 = 0,865, a statisztikában kevésbé jártasaknak: ez egy elég erős összefüggés a két mutató között), a következő egyenlet által meghatározott görbére ráilleszkedve:

ahol az y a 2020-ban kapott ellenzéki voksok aránya, a x pedig a 2018-ban az ellenzéki jelöltekre összes érkező voksok aránya. Mivel a másodfokú tagnak konstansa pozitív, így a függvénygörbe konvex, ami azt jelenti, hogy ahol az ellenzék már 2018-ban is erősebb volt, ott az ellenzéki voksok összeadása nagyobb valószínűséggel adja ki a valós eredményt, míg ott ahol gyengébben szerepelt ott kevésbé érvényesül ez. Tehát, ha az ellenzéki szavazó úgy érzi, hogy van esély a győzelemre, akkor nagyobb arányban megy el akár olyan jelöltre voksolni, aki nem a saját pártjából való.

Még mielőtt azonban az egyenletet felhasználva jóslásokba bocsátkoznék lássuk, hogy hogyan is alakultak az eredmények a kerületen belül. A települések jelentős részét a későbbi győztes nyerte meg, míg az ellenzéki jelölt csupán pár településen (viszont köztük a legnagyobb településen, Tiszaújvárosban is) sikerült nyerni. A korábbi választókerület-manipulációs felvetés ismét előkerült, miszerint a kerület nem véletlenül ennyire heterogén, hanem a kis települések kormánypárti többségű területeivel próbálják ellensúlyozni az ellenzéki többségű Tiszaújvárost, némileg látszik a térképen is (1. ábra). Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a megyehatár és a megyeszékhely közelsége a kerületi kialakítást nagyon megnehezíti, ráadásul nem a területi homogenitás vagy heterogenitás, hanem az egyenlő szavazószám az elsődleges szempont a kerületek kialakításánál. Ráadásul az új választókerületi rendszerben ez egyáltalán nem tartozik a legkirívóbbak közé.

1. ábra: A BAZ megye 6-os kerületi időközi parlamenti választás eredménye településenként

A lakónépességgel összefüggésben viszont egyértelmű az 1000 választópolgár alatti települések kormánypárti beállítódása (2. ábra). Azonban a fölött 1000 és 10 000 fő között már közel sem annyira egyértelmű a helyzet. A választókerület egyetlen 10 ezer választópolgár fölötti településén (Tiszaújváros) egyértelmű az ellenzéki győzelem (67,3%), azonban ez csak egy település, az ide nem annyira messze lévő, sokkal nagyobb Debrecenben már egészen más képet kapnánk! Így azt az ellenzéki narratívát, hogy a kis települések Fidesz túlsúlyából származik a győzelem szeretném egy kissé árnyalni.

2. ábra: A részvétel és az egyes jelöltek fajlagos támogatottsága a település lakosságának függvényében

Rátérve az esélylatolgatásra. A fenti egyenletet felhasználva szavazóköri szinten becsültem a 2022-es választási eredményeket, ha minden kerület úgy viselkedik, mint ahogy most a BAZ megye 6-os. Tehát ez becslés sok mindent nem vesz figyelembe, helyi tényezőket, a jelölt személyét, jelölőszervezetét, annak elutasítottságát stb. Viszont az ellenzéki szavazók átmozgását az esetleges összellenzéki jelöltre már igen. Ez alapján Budapest összes választókerületét és a vidéki nagyvárosok kerületeinek jelentős részét nyerné valamilyen közös ellenzéki jelölt. Így a Fidesz-KDNP 60, míg az ellenzék 46 egyéni mandátumot gyűjtene. Ami már bőven nem akkora kormánypárti győzelem, mint volt az 6 éve (96-10), vagy 2 éve (91-15).

3. ábra: Választókerületek győzteseinek és a győzelem mértékének becslése közös ellenzéki jelöltek esetén, a 2020 október 11-ei időközi választás eredményei alapján

Viszont van nekünk 93 listás mandátumunk is, amelyet szintén ki fognak osztani 2022 májusában. Itt is nagyban leegyszerűsítettem a modellezés kedvéért a képet, és azt valószínűsítettem, hogy az ellenzék egy közös listát állít és a kormánypártival együtt csak ők ketten érik el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez elég nagyvonalú, főleg a Mi Hazánk Mozgalmat vagy a Kétfarkú Kutyapártot tekintve (szerintem ugyanis mindkét pártnak van esélye listán elérni a bejutáshoz szükséges szavazatszámot). A modellezés kedvéért azonban nem engedtem nagyvonalúságomból és így a győzteskompenzációt, a töredékszavazatokat is mind beleszámolva a Fidesz-KDNP frakció 105, míg az ellenzék 94 mandátummal rendelkezne. A kormányváltás nem valósulna meg, viszont a kétharmadtól messze lenne Orbán Viktor.

Az időközi választás eredményéből (ahogy ezt már említettem korábban) messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mivel egy olyan kerületben zajló eseményekből extrapolálunk egy teljes országot, ami a legkevsbé sem reprezentálja hűen azt. Itt inkább a kis települések túlsúlya volt jellemző, egyetlen darab 10 ezer fő fölötti településsel. Az erőviszonyok sem feltétlenül jól tükröződnek egy időközinél, mint egy éles választáson, hiszen a kormányzatnak sokkal több erőforrás áll rendelkezésre a kampányolásra, míg az ellenzék itt most a teljes fegyverzetét felvonultatta kezdve Karácsony Gergelytől, Márki-Zay Péterig. Ettől függetlenül véleményem szerint a modellezés annyira nem áll távol a valóságtól, mivel a meglévő 2018-as parlamenti választásból indul ki, és ez a négy év folyamatosan a különböző ellenzéki szavazók egymás iránti érzékenyítéséről szól. Ráadásul a választási rendszerből adódóan az ellenzéknek egyetlen esélye a közös fellépés és indulás, ami a fenti modellezés alapján sem feltétlenül jelent majd győzelmet!

Kovalcsik Tamás

a szerző geográfus (társadalomföldrajzos)

A szelektív kuka felgyújtása

Rendhagyó módon nem politikáról, hanem saját élményeimről szeretnék beszámolni.
Szombatról vasárnapra virradó éjjel hajnali 4 óra körül (2020.02.23. 04:00) egy robbanásra lettünk figyelmesek. A hálószobából kilépve füstszagot éreztünk, főleg a konyha környékéről (a történethez hozzá tartozik, hogy egy 10 emeletes panel épület 9. emeletén lakunk feleségemmel). Az ablakon kinézve láttuk a tűzoltó autót, így nem lifttel, hanem a lépcsőn, de lefelé vettük az irányt. Furcsa módon a lépcsőházban egyáltalán nem volt érezhető a fent oly erős égett szag. Lent rá is jöttünk, hogy minden gondolatunk ellenére nem valamelyik lakás ég, hanem a panel épület hátsó parkoló részében valami, ami viszont kísértetiesen közel volt a mi Opel Astránkhoz is. Közelebb érve aztán felfedeztük, hogy egy BMW és egy Citroen típusú autó kapott lángra a szelektív hulladékgyűjtőből áradó tűz miatt.

A tűzoltókat eredetileg nem a mi kukánkhoz, hanem a közelünkben lévő másik égő kukához riasztották, viszont az fémből készült, így a környezetére nem jelentett akkora veszélyt, mint a mi fröccsöntött műanyagból készült szelektív hulladékgyűjtőnk. Az ugyanis pillanatok alatt elolvadt (a képen látható középen lévő fekete kupac az a KÉT kukakonténer). A kiérkezésükkor azonban már a miénk is égett, így a tűzoltók irányt változtattak és nem a riasztás tárgyát, hanem a nagyobb veszélyt kezdték el oltani. Szerencsére! Mivel a mellékelt képen is jól láthatóan a tűz közvetlen közelében ott sárgállik a lépcsőház főgázvezetéke, amely a lángok és a hő hatására akár kanócként is funkcionálhatott volna és a levegőbe repíthette volna a 60 lakásos társasházunkat. Ezen kívül további autókat tehetett volna használhatatlanná (a kép jobb oldalán a mi Opel Astránk látható, ami szerencsére megúszta az esetet).
A több kuka felgyulladása és a nyirkos időből kifolyólag a szándékosságnak nagyobb az esélye, mint az ellenkezőjének! Így ez a tett amellett, hogy jelentős anyagi kárt okozott két autótulajdonosnak (mind a kettő gazdasági totálkár), azon kívül még veszélyeztette majdnem 100 ember életét és a jelenlegi lakásárak mellett majdnem másfél milliárd forintnyi ingatlant! Ez nem játék!
Ráadásul a kálváriám még folytatódott a mai (hétfői - 2020.02.24.) napon, amikor is megtudtam, hogy a szelektív hulladékgyűjtők úgy lettek kihelyezve, hogy nem lettek átvéve a közös képviselők által. Így a kukák már nem a Környezetgazdálkodás, de még nem is a társasháztulajdonosok felelősségébe tartoztak. Nem akarok vádaskodni és nem hibáztatok senkit, csak és kizárólag azt a magyar rendszert, amiben minden egyes szervezet megpróbálja a felelősséget saját magáról elhárítani. Ez alól nem képezünk kivételt, mi lakók sem!
Szeretnék egy olyan országban élni, ahol mindennek van gazdája és felelőse! A fent leírt tűznek a gyújtogató a felelőse, de az, hogy a tűz ennyi kárt okozott és okozhatott volna, annak mindenki, akinek valami köze is volt a kukákhoz egy kicsit a felelőse. Én se akarom magamról elhárítani, én is, és az összes tulajdonostársam is a felelősök vagyunk, hogy az ad hoc jellegű kukakihelyezésnek nem mentünk utána és nem érdeklődtünk, hogy most akkor ez mi? Remélem, hogy ez a kár és a majdnem tragédia egy kicsit ráébreszti az itt lakókat és a városi infrastruktúrával foglalkozókat, hogy nem lehet megengedni magunknak ilyen hanyagságot!