Az országgyűlési választások 2011-es módosítása az amúgy vegyes választási rendszert - az egyes területeken relatív többséggel rendelkező (nagyobb) pártoknak kedvező - többségi rendszer irányába tolta el. Ezt az egyéni mandátumok arányának növelésével (45,6% -> 53,3%), a területi listás mandátumok eltörlésével és a győztes kompenzáció bevezetésével érte el. Ezáltal az egyéni választókerületekben való győzelem jelentősen felértékelődött az országgyűlési többség megszerzése szempontjából. Ez utóbbi megtanulása a széttagolt ellenzék pártjainak és a szavazóinak is hosszadalmas folyamat volt. 10 évvel és két Fidesz-KDNP kétharmaddal később azonban úgy tűnik, hogy összeáll a két pólus.
Ennek egyik része, a jelenlegi kormányzópártok indulása kevesebb érdekességet és izgalmakat tartogat a közvélemény számára, mint az összeállt ellenzék, hiszen a végső névsor egy jelentős része ezen az oldalon egy Magyarországon eddig még kevésbé bejáratott előválasztás intézményén keresztül bonyolódik. Különösen érdekes lehet az egyes kerületekben zajló előválasztások kimenetele annak fényében, hogy az eddigi országgyűlési választások eredményei alapján ugyanis kirajzolhatóak olyan kulcskerületek, amelyek megnyerése egyik vagy másik oldal győzelmét eredményezheti.
Ezen kulcskerületek meghatározásához a 2020 októberében - az akkori BAZ megye 6-os OEVK időközi választás eredményeinek felhasználásával - elkészített becslésemet vettem alapul (1. ábra). A "Biztos ellenzéki" kategóriát azon kerületek kapták, ahol a becsült ellenzéki előny 10 százalékpont fölötti volt, míg az "Ellenzéki esélyes" csoportot azok alkotják, ahol szűken, de az ellenzék szerezné meg a relatív többséget. A rendkívül hangzatos "Ahol eldől a választás" kategóriában olyan kerületek foglalnak helyet, amelyeket a becslésem alapján a jelenlegi kormányzópárt nyerne meg, viszont szűk (7,5 százalékpont alatti) előnnyel, viszont ha az ellenzék biztonságos többséget szeretne szerezni a törvényhozásban, akkor ezek legalább felét szükséges megnyernie. Ugyanis az első két kategória ellenzéki győzelmével a Fidesz-KDNP 105, míg az ellenzék 94 mandátumot nyerne. Ennek megfordításához szükséges az ellenzék számára további 10 kerület megnyerése.
1. ábra: Az országgyűlési egyéni választókerületek kategorizálása esélyesség alapján 2022-es választásra, a 2018-as országgyűlési választás és a 2020 októberi BAZ megye 6-os OEVK eredményei alapján
Ez azt jelenti, hogy az ellenzék csak erre a 20 kerületre fókuszáljon? Természetesen nem, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Egyrészt a "Biztos ellenzék"-ként jelölt kerületek kisebb részét nem sikerült a 2018-as országgyűlési választáson megnyernie az ellenzéknek, nagyrészt a koordináció hiánya miatt, amely helyzet úgy tűnik, hogy jövőre másként alakul. Másrészt az "Ellenzéki esélyes" csoportban is olyan kerületek foglalnak helyet, mint Székesfehérvár vagy Debrecen, hogy csak a legnagyobb jobboldali fellegvárakat említsem, így ezek sem lefutott játszmák. Harmadrészt a győztes kompenzáció megléte miatt a listáról származó mandátumok összetételét erősen befolyásolja az, hogy a "Biztos Fidesz" kategóriában mekkora mértékben maradnak alul az ellenzéki jelöltek.
De térjünk rá a konkrét témánkra, az ellenzéki előválasztásra, amelynek első vitája már le is zajlott a Partizán YouTube csatornáján a Budapest 4-es választókerületében induló jelölt-jelöltek között. Bár a 2018-ban az ebben a kerületben legtöbb szavazatot kapó ellenzéki pártnak (DK) jelöltje nem vett részt a vitán, kijelenthető, hogy számolva a nyári pangási időszakkal, a jelöltek már most aktivizálják magukat. Ennek fényében érdekes lehet pár adatot előhozni, még mindezek előtt. Az ellenzéki pártok támogatottsága ugyanis térben nem egyenletesen oszlik meg, és jelentős különbségek vannak a fentiekben felvázolt négy kategória közötti eloszlásban is. Természetesen az elmúlt három évben történt egy Európa Parlamenti és egy Önkormányzati választás is, amely jelentősen átalakította az erőviszonyokat, kiindulási alapnak azonban érdemes megnézni, hogy a 2018-as választás alkalmával a választók által legesélyesebb ellenzékinek kikiáltott (a Fidesz-KDNP jelöltjén kívül a maximális szavazattal rendelkező) jelöltek pártjai az egyes kategóriákon belül hogyan oszlanak meg (1. táblázat).
Természetesen nem állítom, hogy az előválasztás után a táblázat ugyanezeket a számokat fogja tartalmazni, de gyökeres térbeli átrendeződést a pártok támogatottságában nem várok. Ez alapján törésvonal található a Jobbik és az egyéb ellenzéki pártok támogatottsága között. Egyrészt az első két kategóriában az MSZP-P, a DK, valamint az LMP esélyesek, míg a kritikus kerületek jelentős részében a Jobbiknak van nagyobb beágyazottsága. Árnyalódik azonban a kép, ha nem csak a legtöbb szavazatot kapott jelölt pártja alapján, hanem az adott választókerületen belül található szavazókörök győztesei alapján kategorizáljuk a kerületeket (2. táblázat). Ez alapján olyan kategóriák is kialakulnak, ahol két párt jelöltje is képes volt megnyerni egy-egy szavazókört az adott választókerületen belül. A legtöbb ilyen a Jobbik és az MSZP-P között alakult ki.
Az eddig kifejtett adatok alapján jól látható, hogy a 2022-es országgyűlési választás nagyrészt az egyéni kerületek szintjén fog eldőlni. Ezért különösen fontos tényező lehet, hogy az ellenzéki előválasztás alkalmával milyen jelöltek kerülnek kiválasztásra. Ráadásul vannak kulcskerületek, amelyek eredménye akár a választás végső eredményét is eldönthetik. Ezért az előválasztásig minél több kulcskerületet fogunk egyesével végigelemezni a múltbéli adatok és a jelenlegi társadalmi folyamatok, illetve jelöltek fényében.
