Elkezdődik...

„Engem mostanában egyre jobban érdekel a magyar pártpolitika.” szoktam mondogatni barátaimnak/ismerőseimnek. Erre általában azt a választ kapom, hogy hülye vagyok, hogy mit foglalkozok vele, úgy sincs beleszólásom ezekbe az ügyekbe.

Ilyenkor szoktam feltenni magamnak is és beszélgetőpartnereimnek is a kérdést, hogy miért? Miért nincs beleszólásom vagy legalább rálátásom olyan dolgokba/dolgokra, amik befolyásolják nem csak az én, hanem annak az országnak az életét, jelenét és a jövőjét, amiben élek/élünk. Igenis beszélnünk kell a dolgokról, ha azt akarjuk elérni, hogy a magyar társadalom jól informált, ítélőképes és értelmes vitákat folytatni tudó emberekből álljon. Jelenleg nem ezt az utat járjuk. A pártokra szakadt magyar polgárok az utcán mocskolódva és ordibálva próbálják bebizonyítani saját igazukat, ahelyett, hogy leülnének és megbeszélnék a problémáikat. Nagyon sokáig azt hittem, hogy a parlamentben más tendencia folyik, aztán – már nem is tudom milyen indíttatásból – megnéztem egy parlamenti közvetítést vágatlanul, úgy hogy ne legyen kihegyezve egyik párt szemszögéből sem. A mai magyar átlagember nagyrészt a TV-ből értesül a fejleményekről, és úgy értesül, ahogy és amilyen szemszögből ő akar. Vagy a baloldal nézőpontjából (ATV) vagy a jobboldal nézőpontjából (HírTV) vagy az aktuális kormánypárt nézőpontjából (M1, M2, DunaTV, Duna World…). Ezekben igaz, hogy sok esetben parlamenti közvetítésekből vágnak be jeleneteket, de én is össze tudnék úgy vágni egy videót, hogy akárkiről akármit be tudok bizonyítani, és annak az ellenkezőjét is! Azért kell, hogy a különböző nézőpontok találkozzanak, hogy szülessen valami eredmény, mert ha két csatorna csak egymást mocskolja, akkor abból sok jó nem szokott kisülni. Vissza az eredeti gondolathoz, azt hittem, hogy a parlamentben ilyen munka folyik: a különböző szemszögek és nézőpontok összehasonlítása és kielemzése, ahhoz hogy valamilyen eredmény szülessen. De nem, mellébeszélés, egymás kérdéseire nem válaszolva, a másik hibáinak és gyengeségeinek felhozatala és lovaglás egy-egy kifejezésen, ami az adott képviselőnek nem tetszik. Nem folyik érdemi munka a parlamentben. Igaz, hogy folyamatosan fogadnak el törvényjavaslatokat, de egyszerűen nem úgy, hogy egymással egyeztetve, megegyezve és nem csak a saját és a párt érdekeit szem előtt tartva. Például nem tudom elhinni, hogy egy párton belül a benyújtott törvényjavaslatról mindenkinek ugyan az a véleménye. Nem egyéni érdekek feszülnek egymáshoz a parlamentben, hanem pártérdekek, akkor minek vannak egyéni országgyűlési képviselők? Úgy is a pártja döntése alapján, tömbösítve fog szavazni ő is, mint az összes többi képviselő. Elég lenne egyetlen listás szavazás és kész, ha úgy is a párt vezetése dönti el, hogy az adott törvényjavaslatot támogatja-e vagy nem.

Kovalcsik Tamás